Ahogy a technológia egyre mélyebben átitatja mindennapjainkat, úgy válik egyre égetőbbé a digitális esélyegyenlőség kérdése is. A digitális világ ígéretet hordoz: tudás, kapcsolatok, innovációk és önkifejezési lehetőségek tárházát. Ugyanakkor ez a világ nem mindenki számára egyformán elérhető – és éppen ezért szükség van arra, hogy folyamatosan frissítsük megközelítésünket az igazságos hozzáférés megteremtésében. A “Frissítés” nem csupán technológiai újítást jelent, hanem társadalmi felelősségérzetet is.
A digitális esélyegyenlőség nem valami absztrakt fogalom, hanem nagyon is kézzelfogható valóság. Ott kezdődik, hogy van-e internetkapcsolat egy háztartásban, van-e működő eszköz a tanuláshoz, munkához vagy kapcsolattartáshoz. De a kérdés itt nem áll meg. Az esélyegyenlőség azt is jelenti, hogy az adataid biztonságban vannak, hogy nem manipulálnak vagy használnak ki tudatosan a technológiai óriások profitéhsége miatt. Az adatvédelem ezért nemcsak jogi vagy technikai kérdés, hanem a digitális világ egyik legfontosabb szociális dimenziója is.
Az utóbbi évek tudományos és technológiai fejlődése forradalmi hatással volt arra, hogyan élünk, dolgozunk és tanulunk. A mesterséges intelligencia, nagy adat (big data), gépi tanulás – mind-mind újabb kapukat nyitnak meg a kutatás és az innováció előtt. Ám ezek az eszközök csak akkor szolgálják a valódi fejlődést, ha mindenki számára hozzáférhetők – nem csak azoknak, akik előnyből indulnak. A tudomány nem válhat a kiváltságosok játszóterévé; itt lép be ismét a digitális esélyegyenlőség elve.
A társadalom minden rétegében jelen kell lennie annak a szemléletnek, hogy a digitális világ fejlesztése akkor hiteles, ha figyelembe veszi a lemaradókat is. A szociálisan felelős technológia nemcsak a fejlesztők, hanem a döntéshozók, intézmények és felhasználók közös feladata. Az oktatási rendszereknek például kulcsszerepe van abban, hogy ne csupán használni tanítsák meg a digitális eszközöket, hanem biztonságos és értelmes módon integrálják azokat a gyerekek életébe – legyen szó szoftverhasználatról, adatvédelemről vagy kritikai gondolkodásról.
Ugyanígy a cégek és techóriások részéről is lényeges felelősség, hogy ne csak a profitot, hanem a társadalmi hasznot is figyelembe vegyék, amikor új digitális termékeket vagy szolgáltatásokat fejlesztenek. Egy jól működő adatvédelmi rendszer nemcsak a kockázatok csökkentését jelenti, hanem egyfajta bizalmi híd kiépítését is a felhasználó és a technológia között. Ez a bizalom pedig alapja annak, hogy minél többen csatlakozhassanak a digitális világhoz félelem és hátrány nélkül.
A jövő digitális világa már nem csak küszöbön áll – benne élünk. A kérdés az, hogyan alakítjuk: egy olyan rendszerré, ahol az információhoz és technológiához való hozzáférés valóban mindenki számára nyitott, vagy egy újfajta elzárkózott társadalommá, ahol az adatok és gépek uralkodnak az emberek felett. A digitális esélyegyenlőség friss szemlélete szükségszerű, hogy a technológia valóban értékteremtő és emberközpontú eszközzé válhasson.